Allergiás vagyok a könyveimre. Ez azt jelenti, hogy borzasztóan vigyázok rájuk, és csak ritkán adom őket kölcsön. És semmi szamárfül, ételfolt, szakadás, vagy megkergetlek.

Ahogy a horoszkópom is mutatja, egy domináns állat vagyok. Azaz forr bennem a vezetési kényszer. Mindig mindenben részt kell vennem, és bárhogyan, de magamhoz kaparintom az irányítást. Utasítok, rendet teszek, bár tűröm az ellentmondást. Talán még ezért nem vertek meg sosem.

Soha nem látszom ki a szívességekből. Bármit, illetve mindent elvállalok, erőmön túlhaladva, mert szívesen segítek, jól érzem magam, miközben másnak örömet okozok. Néha már majd' megszakadok, de nem adom fel, inkább nappalt csinálok az éjszakából.

Nem félek semilyen állattól (na jó, azért nem költöznénk be az erdőbe éjszakára) pánikszerűen, de tériszonyom van. És ez néha elég durva méreteket ölt. Bár, mikor kalandparkban voltunk osztálykirándulni, és kötélpályákon mászkáltunk, a végén már nagyon élveztem. Az o.fő mindig engem hoz példának.

Én vagyok a kezdeti lelkesedés Földi megtestesítője. Tele vagyok ötletekkel, mindenbe energikusan belefogok, de ahogy lankad a kedv, úgy a teljesítmény is. Rengeteg befejezetlen ügyem, alkotásom van.

Elképesztően béna vagyok az öcsém számítógépes játékait illetőleg. Én leragadtam a szimpla mászkálós-ugrálós verzióknál, pl. Mario és társai. A kombinált irányítás nem az én reszortom, bár az xbox-os controllerjét is én raktam fel három óra szenvedés után, ami egyébként nyilván az XP érdeme...

Asszem, bírok idegen nyelveket tanulni. Az egy dolog, hogy a jegyeim nem mindig maximálisan ezt mutatják. Az angol és a német mellett belekezdtem az oroszba, de még van egy-két tervem...

Nagyon fel tudom magam rántani a vadmaterialista emberek intoleráns viselkedésén. Persze, ez nem mindegyikükre igaz. Csak soha nem értettem meg, ha én elfogadom az álláspontjukat, akkor az ő fejükben miért nincs még esély se arra, hogy megforduljon a gondolat, miszerint én sem vagyok teljesen idióta?

Furcsa vonzalmat táplálok már évek óta a teavaj irányában. Azt hiszem, leendőbelimet is így fogják hívni. Nem tudom, hogyhogy s miért, de ijesztő mennyiségeket vagyok képes vajas-házi lekváros piritósból megenni...

Ha nagy(obb) leszek, lesz egy viszonylag kicsi, hajlékony madártollat ábrázoló tetoválás az alkaromon. Nem azért, mert "olyan szexi, meg menő, meg provokatív", hanem mert számomra jelentéssel bír. A tetoválás régóta foglalkoztat (vajon miért hennázok?), csak sokáig nem tudtam, mit. Rájöttem, és tökéletes.

Hitetlenül tudom unni a focimeccseket és a Forma1 futamokat. Szabályosan bealszom rajtuk. Elnézést mindekitől, akiket ez éltet, de én nem bírom ki azt a sok órát, pláne, ha hosszabítás is van. De még így is inkább a foci, ha nagyon muszáj. Néha belenézek a VB-be.

Soha, semmilyen esetben sem hiszek a véletlenben. Az én nézetem szerint mindennek van oka, értelme, célja.