Egyszerűen bonyolult (It's complicated)

Egyszerűen bonyolult (It’s complicated)

      -Tízévente egyszer

December 28., délután háromnegyed 4 körül. Csörög a telefon. Eszter az, moziba hív estére. Benne vagyok, mivel másképp csak néznék ki a fejemből holdtöltéig. Igen ám, de mit? „-Tudod, van az az It’s complicated… -A Meryl Streep-es? -Aha. -Szuper, benne vagyok!” Mindenképpen tervben volt, így örültem az ötletnek.

Szóval 6 órakor beültem a 12. sorba, tele elvárásokkal és reményekkel. Némi lélektan és reklám után jött a kezdőkép… Az alapsztori a következő: egy 50-es éveivel küzdő nő három felnőtt gyerekkel és egy cukrászattal Santa Barbarában. Tíz éve vált, azóta lassan, de biztosan összekapta magát. Vett egy új házat, és délutánonként a barátnőivel trécsel, őnála. A ház túl hatalmas (és gyönyörű, plusz a környék is álmaimé ), ezért úgy dönt, átépítteti.

Jane (Meryl Streep) életét azért csak megkeseríti néhány dolog. Például, hogy az exférje, az ügyvéd Jake (Alec Baldwin) újranősült, és most huszas (naná, hogy nem a mellbőségre értettem) feleségével és annak ötéves fiával tengeti mindennapjait, miközben termékenységi vizsgálatokon lopja a napot. Aztán, mikor New Yorkba mennek fiuk diplomaosztójára, a bárban való véletlen találkozás, de főleg az alkohol hatására elszabadulnak az egymás iránti, magukba rejtett érzelmek. Na jó, fogalmazzunk inkább úgy, hogy lázadás a konvenciók ellen ötvenes módra. Így a volt feleségből lesz a titkos szerető. A helyzetet bonyolítja Adam (Steve Martin), a sokat csalódott építész megjelenése, akinek a legjobb barátja csábította el a feleségét, mikor ők, plusz a barát neje nyaraltak, bonyolult... És kezdetét veszi a töprengés… A végkifejletet nem lövöm le.

Szóval igen. A 60 éves Streep hozta a tőle megszokott, zseniális formáját. Minden egyes mozdulatában, arckifejezésében benne van az egyéniség, a szituáció okozta érzések. Baldwin még mindig egy kéjenc (a Stúdióban ez nagyon átjött, bezzeg soha nem felejtem el, ahogy A Macska – Le a kalappal! című filmben a köldökében kajtatott, bár ennek ehhez semmi köze..), de igazán szerethető. Mr. Martin pedig még mindig úgy mosolyog, hogy aggódom, mi van, ha reped az arca.

Tehát könnyed vígjáték, és kifejezetten jó, hogy az alapkoncepció nem a mostanság divatos ötletek közül került ki, magyarul, hogy a történet nem szerelmes tinikről és/vagy vámpírokról szól. (Nem mintha bármi bajom lenne velük.) Különben is, a szerelmi háromszög – témát könnyen túldramatizálhatták volna, könnyes beszédekkel és szenvedélyes vágyakkal, de szerencsére ezt elkerülték. Azt sem mondhatom, hogy tipikus „csajfilm”, mivel mellőz minden túlzott nyálat. Egyébként a moziban rakás 16-20 éves srác ült, akik ugyanúgy szakadtak a röhögéstől, mint mi. És igen, a film tele van poénokkal, hogy majdnem kiestem a székből. (Talán más is szeretné látni, ahogy... Neeem, ezt nem. Pszt.

Tehát zárómondatként Meryl Streep részegen és beszívva is aranyos, Steve Martin eszelősen táncol, Alec Baldwin mellkasa pedig -nagyon- szőrös. 5 pontból 4,5-et adnék, mert túl sok volt a szőr, és mert szenvedtem (illetve folyt a nyálam) a készülő csokis kroászán láttán. Nézzétek meg, érdemes. Mármint a filmet, nem a nyálamat.

 arewyn

Ui.: Hazafelé menet pár pillanatig komolyan elgondolkodtam, hogy nem Baldwin-e Gil Grissom, de aztán rájöttem, hogy csak szimplán hülye vagyok.

Lap tetejére

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.